Idén eddig 120 iskolában indult komplex kivizsgálás a magas lemorzsolódási szint miatt
Októberben és novemberben pedig még 25 intézményt fognak átfogóan kivizsgálni, ugyan ezekből az okokból kifolyólag.
Októberben és novemberben pedig még 25 intézményt fognak átfogóan kivizsgálni, ugyan ezekből az okokból kifolyólag.
A 18-24 évesek 12,4 százaléka nem vesz részt semmilyen oktatásnak annak ellenére, hogy legfeljebb csak az alapfokú végzettségük van.
Lényegesen csökken a magyar nyelven tanulók száma Romániában.
A probléma ugyan nem csak Magyarországon jelenik meg, viszont az EU-átlag javult e téren, a tagállamok többsége ugyanis javított a náluk lévő helyzeten.
Adatok bizonyítják, hogy nem javult az oktatás minősége 2010 óta, az iskolák szakmai autonómiája megszűnt, a pedagógus-életpálya romokban, a diákok teljesítménye nem javult, esélyegyenlőségről pedig szó sincs.
Friss adatok szerint idén februárig 18 ezer diák hagyta félbe képzését, ez 4000-rel több a tavalyi számnál.
Még mindig népszerűek a jogászképzések, évente több ezren jelölik meg ezt a területet a felvételin. A lemorzsolódási adatok: azonban aggasztók, a hallgatók alig fele végzi el az ötéves jogászképzést.
Egy friss nemzetközi felmérés szerint a magyar hallgatók többsége alapvetően lelkes, de több mint felük a megélhetés miatt már az egyetem alatt dolgozik, és közel harmaduk él szüleivel.
Újra átszabná a tanárképzést a kormány: a lemorzsolódási adatokra hivatkozva megnyirbálnák a tananyagot. Pedig a statisztikák azt mutatják, hogy a tanári pályára készülők többsége elvégzi a képzést, a legtöbb pályakezdőnek nem az egyetemen megy el a kedve a tanítástól, hanem utána. Évente 5-6 ezren végeznek pedagógusszakon, de közülük mindössze alig háromezren helyezkednek el iskolában, óvodában.
Folyamatosan csökken az EU-ban a korai iskolaelhagyók száma, Magyarországon azonban még ebben is van hova fejlődni, ha szeretnénk elérni a 2030-ra kitűzött Uniós célokat.
A hároméves alapképzések több mint harmada (36-39 százaléka) abszolutórium nélkül zárul. Igen jelentős a lemorzsolódás az informatikai, a műszaki és a természettudományi területeken, lényegesen jobb a helyzet a művészeti szakokon és a pedagógusképzésben - derül ki az Oktatási Hivatal (OH) legfrissebb tanulmányából.
Miközben Nógrád megyében minden ötödik általános iskolás a lemorzsolódás határán billeg, addig a budapestieknek csupán a 4,11 százalékát veszélyezteti a korai iskolaelhagyás. Még mindig a szakképző iskolák adatai a legaggasztóbbak: Győr-Moson-Sopron megye kivételével országszerte 10 százalék felett van a nagyot rontók aránya.
Drasztikusan romlanak tanulói teljesítmények, növekszik lemorzsolódás és a minőségi oktatáshoz való egyenlőtlen hozzáférés, és szegregáció is, hogy a tanárhiányt ne is említsük - pár eredmény a friss uniós jelentésből.
Az idei tanévre látványosan lecsökkent az informatikus lemorzsolódók száma, ennek ellenére összességében még mindig jóval több félbehagyott képzés van, mint befejezett. Fizetési adatokról is beszámol egy frissen megjelent felmérés.
Nógrád megyében minden negyedik szakközépiskolás a lemorzsolódás határán billeg, de a Győr-Moson-Sopron megyében tanuló, több mint nyolcezer gimnazista közül csak tizenötöt érint a probléma – derül ki az Oktatási Hivatal friss adataiból.
A lemorzsolódás alapvetően az első két félévben jellemző a felsőoktatásban - derült ki a friss adatokból. Ennek aránya pedig magas, átlagosan 30 százalékos, ezért az Oktatási Hivatal egy kiemelt, országos programot indított amellyel csökkentenék a felsőoktatást elhagyók számát.
Egyre nő a legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkező 18-24 évesek és az iskolába nem járó 14-18 évesek aránya Magyarországon. Roma szervezetek a tankötelezettség korhatárának 18 évre való visszaállításáért kezdtek aláírásgyűjtésbe, az innovációs minisztérium viszont inkább a szülők számára írná elő, hogy taníttassák tovább a gyereküket.
2017-ben a 14-18 évesek 12,2 százaléka nem vett részt a közoktatásban, ez az arány a második legmagasabb azon országok közül, amelyek az OECD-nek és az EU-nak is tagjai - derül ki az OECD friss, Education at a Glance 2019 című kiadványából.
Az Európai Unió országai között Magyarország már a hatodik helyen áll a korai iskolaelhagyók számának tekintetében – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nemrég megjelent, Magyarország 2018 című kiadványából.
Magas a lemorzsolódók aránya az orvosi- és egészségtudományi szakokon, a friss adatok szerint a képzést elkezdők harmada nem fejezi be az egyetemet.